A tavaly megkötött hároméves bérmegállapodás 2027 elejéig jelent előretekintést. Azt is vállalták a felek, hogy a minimálbér 2027. január 1-jétől el fogja érni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Felmerült azonban a kérdés, hogy a lassabban beinduló gazdasági növekedés, a vártnál magasabb infláció és a lassuló bérszintemelkedés mellett tarthatók-e a vállalások.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban emlékeztetett: egyelőre az első három hónapról van adat, de ezekből még hosszú távú következtetést nem érdemes levonni.
„Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gazdasági folyamatokat, hogy beindul-e a dinamikus gazdasági növekedés, mert az egész bérmegállapodás – de azt is mondhatnám, hogy az egész költségvetés – dinamikus gazdasági növekedésre épít. Ezt a pályát figyeljük, és amikor szükséges, akkor beavatkozunk. Egyelőre még nincs itt ennek az ideje” – emelte ki.
Hozzátette, hogy a bérmegállapodás szempontjából ellentétes folyamatnak számít az első három hónapban kissé felülteljesítő infláció – ami a növekedés után már csökkenésbe ment át – és az alulteljesítő gazdasági növekedés, ezért egyelőre tarthatónak gondolják a vállalásaikat. Ám nagyon sok minden fog változni még az első háromnegyed év végéig, igazán akkor lesz érdemes szerinte azzal foglalkozni, hogy a bérmegállapodásban foglaltak teljesíthetők-e, vagy pedig érdemes másik bérfelzárkoztatási pályát kijelölni a következő és az azutáni évre.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szintén úgy látja, hogy az első negyedéves adatok még nem mérvadók. A megállapodás értelmében az első három negyedév összesített adatainak ismeretében lehet eldönteni azt, hogy szükséges-e a következő évre, évekre megállapított minimálbér korrekciója, vagyis az újratárgyalás. Emlékeztetett: kötelező újratárgyalni a megállapodást akkor, ha az abban szereplő makrogazdasági mutatókban legalább egyszázalékos eltérés van, akár lefelé, akár felfelé. Ha nem tárgyalják újra a felek a megállapodást, vagy nem jutnak eredményre a tárgyalások során, akkor automatikusan az eltérés mértékének megfelelő korrekciót kell elvégezni.
„Ez nyilvánvalóvá teszi azt, hogy mind a munkaadói, mind a munkavállalói, mind a kormányzati oldal részéről elengedhetetlenül szükséges az, hogy konstruktívan újratárgyaljuk ezt a megállapodást, ha az adatok ezt indokolttá teszik" – mondta Mészáros Melinda. Hozzátette: van még egy fontos lépés az év végén, méghozzá a garantált bérminimum összegének megállapítása 2026-ra.
A szakszervezeteknek egyelőre nincs álláspontjuk a gazdasági folyamatok alakulásával kapcsolatban, hiszen folyamatosan mozognak azok a mutatók, amelyeket figyelembe kell venni, és jelentős az eltérés mind a GDP, mind pedig az infláció vonatkozásában azokhoz a mérőszámokhoz képest, amiket 2024 novemberében a megállapodás aláírásakor aktuálisak voltak.
„Bízunk abban, hogy kisimulnak ezek a gazdasági folyamatok a második, harmadik negyedévben. A bértárgyalások során korábban is bevártuk a harmadik negyedéves adatokat, abból összesítve tudunk majd képet, prognózist felvázolni 2026-ra” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy nyilván nagyon komoly érvek és ellenérvek fognak elhangozni az őszi tárgyaláson. Ráadásul ezek a mutatók gyakorlatilag ki is olthatják egymást, ha a lefelé és fölfelé irányuló eltérés azonos – jegyezte meg, hozzátéve, hogy reményeik szerint addigra már kedvezőbb képet fognak látni, és nem kell eltérniük az eredeti bérmegállapodástól.