„A lehetőségeink óriásiak, a határ a csillagos ég. Olyan terápiák után kutatunk, amelyek drámaian javíthatják az emberek életminőségét, megelőzhetjük velük az öregedéssel járó betegségeket” – mondta a projektben részt vevő cambridge-i MRC Laboratory of Molecular Biology munkatársa BBC-nek. Julian Sale szerint a programmal szintet léphet az orvostudomány, mivel olyan sejteket hozhatnak létre, amelyek ellenállnak a betegségeknek. Ilyenekkel lehetne aztán pótolni az emberi szervekben elpusztult szöveteket, például a májban, a szívben, vagy akár még az immunrendszerben is.
A projekt ellenzői azonban attól tartanak, hogy a mesterséges DNS előállítása utat nyithat olyan felelőtlen tudósok előtt is, akik például programozottan létrehozott csecsemőket, vagy szuper képességű embereket akarnak alkotni.

„Jó lenne azt hinni, minden tudós csak az emberiség üdvére tevékenykedik, pedig a valóság az, hogy a kutatók gyakran a rossz oldalra állnak, és olyasmiket tesznek, amikkel a rombolást szolgálják” – figyelmeztetett Pat Thomas. A génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos ismeretterjesztéssel foglalkozó, Beyond GM elnevezésű szervezet igazgatója egyáltalán nem lelkesedik a projektért.
Az emberi test minden sejtjében megtalálható egy rendkívül összetett óriásmolekula, a dezoxiribonukleinsav (magyar rövidítése: DNS), amely az egyénre jellemző genetikai információt tárolja, vagyis ez az örökítőanyag. A DNS foszforsavból, pentózból, valamint négy kisebb egységből – adenin, guanin, citozin, timin – épülnek fel. Az utóbbi négy elem variálódása okozza, hogy nincs két egyforma emberi DNS, ezért mindannyian különbözünk egymástól, bár ugyanahhoz a fajhoz tartozunk.
A tudósoknak 1990-tól 2006-ig tartott, mire fel tudták térképezni a teljes emberi génállományt. A Humán Genom Projekt (HGP) elnevezésű nemzetközi kutatás azzal a céllal indult, hogy azonosítsák az összes gént, megrajzolják az ember géntérképét, és ezeket az adatokat szabadon hozzáférhetővé tegyék a tudományos közösség számára.
A Nagy-Britanniában most indult program hivatalosan ezt akarja továbbvinni úgy, hogy a gének építő elemeit megpróbálják mesterségesen előállítani. A kutatás hívei azzal érvelnek: a Szintetikus Humán Genom Projekt lehetővé teszi, hogy a kutatók ne csak azonosítani tudjanak egy-egy DNS-molekulát, hanem a semmiből létrehozzák annak főbb részeit – egy napon talán az egészet.
Eközben természetesen arra is lehetőség nyílik, hogy még alaposabban megismerjék, miként irányítják a génjeink a testünk működését. „Számos betegség a gének rendellenes működése miatt alakul ki” – emlékeztetett Matthew Hurles professzor, annak a Wellcome Sanger Insitute-nak az igazgatója, amely annak idején az emberi genom legnagyobb részét szekvenálta.
Úgy vélte, ha sikerül kisebb részenként, mesterségesen felépíteni az emberi DNS-t, akkor azzal nemcsak közelebb kerülhetnének az egész genetikai rendszer megértéshez, hanem arra is lehetőség lenne, hogy új gyógymódokat fejlesszenek ki. A professzor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: a program fog túllépni a laboratóriumok keretein, és szó sincs arról, hogy mesterségesen akarnának emberi életet létrehozni. Ugyanakkor ő is elismerte: nincs, ami megakadályozná, hogy gátlástalan tudósok esetleg visszaéljenek a technológiával. Megpróbálhatnak például biológiai fegyvereket, vagy szuper képességű embereket létre hozni, esetleg olyan lényeket éltre hívni, akik humán génekkel is rendelkeznek.
Egy másik tudós, Bill Earnshaw professzor szerint a szellem már kiszabadult a palackból. Az edinburgh-i egyetem nagy tekintélyű genetikusa arról beszélt a BBC-nek, hogy hiába lennének korlátozó vagy akár tiltó rendelkezések, ha egy kutatócsapatnak megvannak a szükséges berendezései, akkor bármit megcsinálhat. „Nem hiszem, hogy meg tudnánk állítani őket” – tette hozzá.
A brit médiacég meg is kérdezte a projektet finanszírozó Wellcome Trust egyik vezetőjét, mivel indokolja, hogy tízmillió fontot költenek ilyesmire. Tom Collins erre így válaszolt: „Feltettük magunknak azt a kérdést, hogy mi lenne az ára a tétlenségüknek. Hiszen ezt a technológiát előbb-vagy utóbb úgyis kifejlesztik. Mi legalább szigorúan ügyelünk arra, hogy mindent a lehető legetikusabban, az erkölcsi normák maximális szemelőit tartásával tegyünk.”
Ennek érdekében a biológiai kísérletekkel párhuzamosan egy külön társadalomtudományi programot is elindítanak. A kutatás vezetője, a kent-i egyetem szociológusa, Joy Zhang professzor elmondta: „Szeretnénk kikérni a szakértők, a társadalomtudósok, de különösen a nyilvánosság véleményét arról, miként viszonyulnak ehhez az új technológiához. Mit gondolnak, az milyen előnyökkel járhat a számukra, és ami legfontosabb: vannak-e ezzel kapcsolatban kérdéseik, illetve aggályaik”