Körülbelül 20 éve, tehát már Vlagyimir Putyin idején lett a győzelem napja a legfontosabb, amolyan szakrális ünnep Oroszországban – mondta Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója hozzátette: ez egyesíti az orosz társadalmat, vagy legalábbis ez a hatalom szándéka.
Húsz évvel ezelőtt nyugati vezetők is érkeztek a 60 éves évfordulóra, most a 80. évfordulón egészen más a helyzet, hiszen Oroszország háborúban áll, így a Kreml számára egy ukrán csapás lehetősége is reális veszély - emlékeztetett az elemző.
Mint mondta: Moszkva köré hatalmas légvédelmi átcsoportosításokat végeztek, hiszen „nagyon nagy blama lenne, ha bármi történne Moszkva belvárosában”, miközben a világ vezetői közül 27-en részt vesznek a győzelem napi felvonuláson. A szakértő szerint az orosz részről javasolt háromnapos tűzszünet is leginkább azt a célt szolgálta, hogy a Kreml biztonságban tudja Moszkvát az ünnep idejére. "Nem vagyok benne biztos, hogy Ukrajna meg meri tenni, hogy miközben Hszi Csin-ping kínai elnök nézi a katonai parádét a Vörös téren, eközben drónokat küldenek be a Vörös térre. Ukrajna inkább fenyeget, vagy jelzéseket küld, de meglepődnék, ha komolyan veszélyben lennének a nemzetközi vezetők a Vörös téren” – vélekedett Bendarzsevszkij Anton.
A tűzszüneti javaslat szerinte egyértelműen PR-fogás Oroszország részéről. Egyrészt szól az Egyesült Államoknak, hogy Moszkva egyébként hajlandó lenne a tűzszünetre, a fegyverszünetre, egy hónapon belül ez a második volt, előbb a húsvéti 30 órás tűzszünet terve, és most ez a háromnapos győzelem napi tűzszünet. „De ez elsősorban annak szól, hogy Vlagyimir Putyin biztonságban szeretné tudni ezt a katonai parádét a három nap alatt" – tette hozzá.
Bendarzsevszkij Anton kiemelte, hogy a legmagasabb szintű vendég Moszkvában Hszi Csin-ping kínai elnök. Ez is mutatja, hogy "az elmúlt években egyre inkább közeledett egymáshoz Oroszország és Kína, bár hozzá kell tenni, hogy Kína a nyugati kapcsolatait nem szakította meg, hiszen a legfontosabb kereskedelmi partnerek Kína számára nem Oroszországban és környékén keresendők, hanem az Európai Unió és az Egyesült Államok a két legfontosabb partnere."
A szakértő hangsúlyozta: Oroszország 2022 előtt az öt legfontosabb kereskedelmi partner között sem volt Kína szempontjából, most már feljött az ötödik helyre, de ez alapján látható, hogy nem számít a legfontosabbnak. „Ugyanakkor politikai szinten, a közös célok szintjén, leginkább az élesedő amerikai–kínai szembenállás, a kereskedelmi háború szempontjából indokolt a politikai közeledés Kína és Oroszország között, amire a vezetők felhívták a figyelmet a csütörtöki találkozón” – emlékeztetett az elemző.
Ha nem lenne ott a kínai partnerség, akkor Oroszország nagy bajban lenne
– vélekedett Bendarzsevszkij Anton. Mint mondta: nem csak a gazdasági együttműködés miatt, hiszen az orosz energiahordozókat, elsősorban kőolajat, kínai és indiai cégek vásárolják fel. A kivonuló nyugati cégek helyét is többnyire kínai cégek foglalták el, de legalább ennyire fontos a technológiai transzfer.
„Oroszország nem fér hozzá a legújabb, legfontosabb technológiákhoz a nyugati szankciók miatt, ezt Kína kiváltja. Ha nem is kapják meg a legújabb fejlesztéseket, de azt megkapják, amit Oroszország igényel. Orosz szempontból mindenképpen nagyon fontos kapcsolatról van szó” – hangsúlyozta.
Ami az orosz–ukrán háború lezárását illeti, Bendarzsevszkij Anton szerint csak tárgyalástechnikai lépés, amikor Washington azzal fenyegetőzik, hogy kiszáll a béketeremtési folyamatból. A szakértő szerint az Egyesült Államok több ok miatt sem tud már kiszállni a projektből.
„Az egyik legfontosabb kampányígérete volt Donald Trumpnak, hogy békét teremt, és ha kiszállna, akkor olyan jelzést küldene ezzel a saját szavazóinak is, hogy Ukrajna az új Afganisztán” – vélekedett, utalva a kudarcot hozó afganisztáni kivonulásra. A másik ok szerinte, hogy az Egyesült Államok szeretné átcsoportosítani az erőforrásait a kelet-ázsiai térségre Kína miatt, de ez nem lehetséges anélkül, hogy Ukrajnában béke legyen. A harmadik ok pedig szerinte az, hogy már túl sok erőforrás, pénz és eszköz ment Ukrajnába amerikai és európai szinten. „Eredmény nélkül kivonulni ugyancsak egy nagy blama lenne. Az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy magára hagyja Ukrajnát” – mondta Bendarzsevszkij Anton.