2025-re jelenleg 4,5 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországra az MBH Bank. A pénzintézet elemzői szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése a közeljövőben nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.

"Úgy véljük, jövőre lesz arra lehetőség, hogy az infláció visszatérjen a Magyar Nemzeti Bank célsávjába. Az idei évben ezt egyelőre nem várnánk, de a következő hónapokban azért közel kerülhetünk a 4 százalékos felső szinthez, sőt, szerencsés esetben egy-két hónapra akár ez alá is benézhetünk" - mondta az InfoRádióban Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója, aki kijelentette, a pénzintézet átlagos inflációs várakozása 4,5 százalék a 2025-ös évre.

Év elején elég magas inflációs számok voltak tapasztalhatók, így jön ki az éves 4,5-ös átlag

- magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy jövő évre viszont már 3,5 százalékra számítanak. Az MBH-nál úgy vélik továbbá, hogy jövőre akkora béremelésre sem kell számítani, mint az elmúlt egy-két évben, azaz nem lesz kétszámjegyű, ami szintén visszafoghatja az inflációs nyomást.

Kifejtette továbbá, hogy a pénzintézet szerint a kormányzati intézkedések vissza tudták fogni az élelmiszerárakat, és ennek nem volt negatív hatása máshol. Úgy vélik, ha az árrésstop ügyesen lesz menedzselve, akkor inkább a pozitív hatásai domborodnak majd ki, és ennek köszönhetően visszatér a célsávba az infláció. Ha pedig a piaci folyamatok úgy alakulnak, hogy a javulásról az MNB nem lenne meggyőződve, akkor valószínűleg reagálna, megtenné a szükséges lépéseket.

Az árrésstop fenntarthatósága kapcsán az igazgató kijelentette: nem tartható fenn a végtelenségig. Az látható, hogy a központilag meghatározott, 10-15 százalék körüli árrések alacsonyabbak annál, amikkel egyébként az érintett cégek működnek, és ez így nem biztosít számukra extraprofitot. Ha a bevezetett korlátozás tartósan fennmaradna az intézkedés alá vont termékek, például az élelmiszerek esetén, az nem lenne fenntartható - hangsúlyozta Árokszállási Zoltán, hozzátéve, hogy ezt egy idő után ki kell vezetni. Véleménye szerint azonban,

ha a következő hónapokban sikerül stabilizálni az inflációt, utána akár az energiaárak is pozitív irányba mozdulhatnának.

Az MBH Elemzési Centrumának igazgatója szerint reálisan legkorábban ősszel lehet kivezetni az árrésstopot, azonban a kockázatok azt jelzik, hogy tovább is velünk fog maradni. Rövid távon egyelőre az látszik, hogy az inflációra gyakorolt negatív hatása mérsékelt, ha egyáltalán bármekkora - tette hozzá, megjegyezve, hogy ha viszont jövő évig életben maradna a szabályozás, az már kellemetlenné válna. Most viszont néhány hónapig még fenn lehet tartani az árrésstopot anélkül, hogy véglegesen felborulna a kiskereskedelem. Vannak ugyan negatív hatásai, de a korlátozás egy gazdaságpolitikai cél érdekében született.

Az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket az MBH Bank elemzői. Árokszállási Zoltán arról is beszélt, hogy a vámháború kockázatai erősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, emellett pedig az európai gazdasági élénkítés kedvező hatásai sem jelentkeznek még idén, ennek hatása inkább 2026-ban várható.

"A beérkező adatok és a vámháború körüli fejlemények miatt kellett nekünk is lejjebb vennünk a növekedési várakozásunkat 2025-re vonatkozóan, viszont arra számítunk, hogy jövőre azért már ennél nagyobb növekedést produkál a magyar gazdaság"

- fejtette ki az MBH Elemzési Centrumának igazgatója. Mint mondta, emögött az elsődleges húzóerő a fogyasztás lehet, idén azonban egyelőre a beruházások idén még visszafogják a növekedést, és valószínűleg az ipari termelés sem fog váratlanul meglódulni.

A 2026-os évvel kapcsolatban az igazgató kijelentette: az MBH Elemzési Centruma 3 százalékot meghaladó ütemű gazdasági növekedést vár, akár 3,5 százalékosat is. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az európai gazdaság magára találjon - jegyezte meg.

Ebben segíthet a kontinensen, és különösen Németországban várható költségvetési élénkítés, és a nagyobb költekezés Magyarországnak is segíthet.

Fontos továbbá, hogy hazánkban az elmúlt években autóipari beruházások indultak be, amik igazán csak jövő évtől válnak termővé. Az elemzők korábban arra számítottak, hogy már 2025-ben beindul ez a folyamat, de most már látható, hogy inkább csak 2026-tól lehet a járműipar hatással a gazdasági növekedésre. Ezen belül viszont segíthet termelési exportoldalról, míg a korábban említett élénkebb fogyasztás a felhasználói oldalról. Így pedig már kijöhet egy 3 százalék feletti növekedés - húzta alá.

Korábban elhangzott sajtóbeszélgetéseken, hogy ez a gyarapodás úgy valósulhat meg, hogy Magyarországra továbbra sem érkeznek EU-s források, ugyanakkor továbbra is jelen vannak az Európa iparában és gazdaságában jelentkező szerkezeti problémák, amik megoldásra várnak. Árokszállási Zoltán úgy véli, mindezek ellenére is várható a 3-3,5 százalékos növekedés, ugyanis az európai gazdasági gondok több elemből állnak.

Egyfelől a strukturális problémák tényleg nem oldhatók meg egyik napról a másikra - ismerte el, hozzátéve, hogy az MBH Elemzési Centrumánál sem várnak ez ügyben jelentős javulást. Viszont úgy vélik, az élénkítés segíteni fogja a belső felhasználást Európa-szerte, és ez hazánkat is húzni fogja felfelé, ami a külső keresletet illeti.

Az MBH Elemzési Centrumának igazgatója kijelentette, már látható, hogy a fogyasztás relatíve jól alakult már a tavalyi évben is, és idénre is hasonlóan jó teljesítményre számítanak. Mi több, jövőre akár kicsit még jobb is lehet - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kormányzat, ha minimálisan is, de élénkít. 2026-ban lesz SZJA-csökkentés, családi adókedvezmények, vagy akár a fegyverpénz, ami a fogyasztást erősítheti - sorolta a szakértő. Szerinte

ha a beruházások továbbá már nem fogják vissza a növekedést, akkor nem elképzelhetetlen a 3 százalék feletti gazdasági gyarapodás.

Megismételte, a hosszú távú strukturális problémák továbbra is jelen vannak, és egyelőre nem látni, hogy Európa hogyan fogja tudni ezeket jól és gyorsan megoldani. Azonban ha lehetséges lenne ezeket egy csapásra megszüntetni, akkor nem csupán 3, hanem akár 4 százalék feletti mértékben is nőhetne a magyar gazdaság, ez azonban egyelőre nem várható - jegyezte meg zárásként Árokszállási Zoltán.