Ha elérkezik egy állampapír lejárati dátuma, akkor a befektetett tőke 100 százaléka garantáltan, kamatostól visszajár. Visszaváltási díjat csak a lejáratnál korábbi eladásnál kell fizetni. Az idén kamatot fizető PMÁP állampapírok többsége viszont csak évek múlva jár le – hívja fel a figyelmet a money.hu szakértője. Éppen ezért azoknak, akik a kincstárnál vásárolták meg, egyszázalékos díjat kell fizetniük. Ezt a díjat a tőkére (névértékre) kell vetíteni, azaz a kamatot nem befolyásolja. Ha a névérték egymillió forint, akkor a visszaváltási díj 10 ezer forint, amit a kapott kamat sok esetben kompenzál.
Állampapírt azonban bankokon keresztül is lehet venni, ahol saját visszaváltási árfolyamot alkalmaznak lejárat előtti eladásnál. Ez azt jelenti, hogy a visszaváltási díj akár drágább is lehet, mint a kincstárnál, de ebben is van kivétel.
A vizsgált nyolc hazai bank közül egyedül a Gránit Banknál váltják vissza az állampapírokat a kincstáréval megegyező árfolyamon. Vagyis a PMÁP-nál ugyanúgy egyszázalékos díjat kérnek el a korai eladásnál. A Raiffeisen egy helyett másfél százalékos díjat számol fel, a CIB, az Erste, a K&H, az MBH, az OTP és az UniCredit pedig két százalékot. Nem tűnik olyan soknak, ha egy százalék helyett kettőt kell fizetni a PMÁP-nál, ám valójában megduplázza a visszaváltás költségeit: egymillió forintos befektetés esetén ez 10 ezer forint helyett 20 ezer forint levonást jelent – hívja fel a figyelmet a money.hu szakértője. A visszaváltási árfolyamba épített árrésen kívül is lehetnek banki költségek, például ilyen lehet az értékpapírszámla vezetésének díja vagy az állampapírok eladási díja.
Ugyan a korábbi PMÁP-sorozatok kamata 7,9–19,1 százalékról 3,95–5,20 százalékra csökken, ez nem azt jelenti, hogy az állampapíroknak egyáltalán ne lenne helyük a befektetési portfólióban, mivel lehet találni jobban kamatozó alternatívákat. Az állampapírok közti váltásnál azonban szintén lényeges a visszaváltási díj, amit a régi sorozatok eladásánál számolnak fel.
Akár a PMÁP egy új, 10 éves sorozatát is lehet választani, melynek a kamata az első időszakban fixen 6,5 százalék. Mivel az infláció ismét nő, és 2025-ben az átlagos szintje 5 százalék körül is lehet, így az új, inflációkövető PMÁP-nak 5,5-6 százalék körüli kamata is lehet jövőre. Ezenkívül a BMÁP most 7,32 százalékon, a FixMÁP 6,5, a MÁP Plusz 5,75–6,75 százalékon kamatozik.
Mind a lekötött betétek, mind a lekötés nélküli megtakarítások kisebb kamatot fizetnek ennél. Csak magasabb kockázattal lehet elérni ennél nagyobb kamatot, ám jelenleg annyi változás történik a világgazdaságban, hogy a szakértők is inkább óvatosságra intenek, és a biztonságosabb befektetéseket részesítik előnyben.