eur:
403.82
usd:
352.04
bux:
97461.03
2025. június 23. hétfő Zoltán
Nyitókép: Facebook

Újrahasznosítás - Kilátó lett a dorogi aknatoronyból

Kilátóvá alakítottak át Dorogon egy bányász emlékműként 1981-ben felállított aknatornyot - közölte az önkormányzat.

Tájékoztatásuk szerint a 16 méter magas létesítmény felújítása során a felső szintet kilátóterasszá építették át. A feljutást biztosító lépcső a külső kontúrhoz illeszkedve halad, a szintenkénti pihenőket a város felőli oldalon alakították ki. A torony fényei megmaradtak, de éjszakai használatot biztosító megvilágítással is ellátták.

Az önkormányzat a beruházásra 207 millió forint európai uniós támogatást nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP).

Az aknatoronyból kialakított kilátó kiegészíti a közelben lévő Reimann Bányászattörténeti Múzeum turisztikai kínálatát.

A dorogi szénbányászat 222 éves múltra tekint vissza, a termelés 1957 és 1967 között érte el csúcspontját. A szénmedencében 33 létesítménnyel, tárókkal és aknákkal 2003-ig 106 millió tonna barnakőszenet termeltek ki, utolsóként a lencsehegyi bányaüzem zárt be, 2003-ban.

A térségben összesen 36 kilométer hosszú járatrendszer kötötte össze az Annavölgy, Csolnok, Dorog, Sárisáp és Tokod településhez tartozó bányákat. Az alagutak a második világháború idején több ezer ember számára szolgáltak óvóhelyül.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Az Európai Unióval kötött státuszmegállapodás révén a Frontex közvetlen műveleteket végez­het Bosznia-Hercegovina területén. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: az irreguláris határátlépések száma jelentősen lecsökkent a térségben, az alkalmazott eljárások pedig követendő példák lehetnek más migrációs útvonalakon.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×
OSZAR »