Infostart.hu
eur:
398.75
usd:
341.12
bux:
99997.81
2025. július 10. csütörtök Amália
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke beszél a lengyel parlamenti alsóház, a szejm varsói üléstermében, miután miniszterelnökké választotta az október 15-i választások eredményeképpen létrejött törvényhozás 2023. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Varsó határzárral válaszolt Berlinnek: kezdődik a nagy pingpong

Lengyelország azonnal tiltakozott, amikor az új német kormány a migráció visszaszorítására hivatkozva visszaállította a határellenőrzést, most pedig hasonló határzárral válaszolt. A kérdés még a berlini koalíciót is erősen megosztja.

Tiltakozást váltott ki a szomszédos országok körében a német menekültpolitika szigorítása, amit a belügyminiszter, Alexander Dobrindt a koalíciós kormány hivatalba lépéséhez időzítve jelentett be. A szigorítás mindenekelőtt az illegálisnak tartott migránsok azonnali, már a határon történő ki-, illetve visszatoloncolását irányozta elő. A legkeményebb és legelső bíráló a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk volt, de később csatlakozott hozzá több szomszéd állam vezetője, sőt az EU is azon a véleményen volt, hogy a szigorítás mikéntje ellentétes az érvényben lévő uniós szabályokkal.

A lengyel kormányfő rögtön azzal fenyegetőzött, hogy országa a német határon hasonló intézkedést léptet életbe. Noha Friedrich Merz Varsót és a többi érintett országot azzal igyekezett nyugtatni, hogy az országba érkezett nagyszámú menekült miatt ideiglenes intézkedésről van szó, a jelek szerint ez az érvelés nem csillapította a kedélyeket. Olyannyira nem, hogy a hivatalában a közelmúltban a parlament által megerősített lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya elsősorban a német, továbbá a litván határon hasonló intézkedést léptet életbe.

A varsói üzenet újabb vihart kavart a német belpolitikában. Az már korábban ismert volt, hogy a konzervatív CDU/CSU koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD kezdettől fogva csak „fél szívvel” támogatta a szigorítást. Mindez aligha véletlen, mivel a párt a korábbi koalíció élén felelős volt a nagyszámú menekült befogadásáért. Tusk bejelentése nyomán a szociáldemokrata párt több vezető politikusa bírálta a kancellárt amiatt, hogy a szigorítás kitervelése, illetve életbe lépése előtt nem egyeztetett kellőképp a szomszédos országokkal. Ebből kiindulva úgy fogalmaztak, hogy megértik a varsói válaszlépést.

Az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője a Der Spiegelnek nyilatkozva felrótta, hogy sem Friedrich Merz, sem Alexander Dobrindt nem volt sikeres a konzultációban az európai szomszédokkal. A szóvivő szerint a lengyel válaszlépés igazolja az SPD figyelmeztetését. A párt egy másik, ugyancsak a hetilap által idézett politikusa szerint a lengyel válaszlépésre számítani lehetett. Értékelése szerint a történtek „keserű visszalépést” jelentenek a szabad mozgást előirányzó schengeni megállapodás érvényesülése szempontjából.

A szociáldemokraták korábbi koalíciós partnere, az ellenzéki Zöldek Pártja szerint egyértelmű, hogy a lengyel intézkedés a német kormány szigorított migrációs politikájára adott válasz volt. A párt szerint a szövetségi belügyminiszter, Alexander Dobrindt által fémjelzett politika a határok mentén „káoszt és dominóhatást” válthat ki Európában.

Friedrich Merz Berlinben épp a szomszédos Luxemburg miniszterelnökével tárgyalt, amikor a lengyel lépés ismertté vált. A kereszténydemokrata kancellár „megvédte” a német szigorítást arra hivatkozva, hogy az szükséges volt, mivel Európa külső határainak védelme nem garantált kellőképpen.

A német kormány Lengyelországgal foglalkozó biztosa a Die Weltnek nyilatkozva ugyanakkor óva intett az állandó ellenőrzéstől a két ország közötti határ mentén. Knut Abraham szerint a német szigorítás szükséges politikai jelzés volt arra, hogy Németországban megváltozott a migrációs politika. A megoldás azonban nem lehet „a migránsok oda-vissza tologatása Lengyelország és Németország között, vagy a határellenőrzés mindkét oldalon történő megerősítése” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Korábban a lengyelhez hasonló válaszlépést helyezett kilátásba Belgium is. Értesülések szerint az egyik határátkelőnél már meg is kezdte.

Az Európai Bizottság a lengyel lépéssel kapcsolatban önmérsékletre intett. A bizottság szóvivője német portálok szerint utalt arra, hogy az új határellenőrzéssel kapcsolatban Varsótól még nem kapta meg a formálisan szükséges bejelentést. A történtek kapcsán ugyanakkor önmérsékletre intett.

A lengyel válaszlépessel kapcsolatban állás foglalt a német rendőrszakszervezet (GdP) is, amely korábban támogatta a szigorítást, de több ízben is hangsúlyozta, hogy az rendkívüli terhet jelent a rendőrség számára. „Varsó most meglépte azt, amit korábban bejelentett” – fogalmazott Andreas Rosskopf szakszervezeti elnök, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a határon egyfajta „pingpong” alakulhat ki. „Ezt pedig mindenképp el kell kerülni” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.11. péntek, 18:00
Petőházi Tamás
a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke
Újra mennek amerikai fegyverek Ukrajnába, támadás érte Kijevet – Háborús híreink csütörtökön

Újra mennek amerikai fegyverek Ukrajnába, támadás érte Kijevet – Háborús híreink csütörtökön

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, fontolóra veszi Patriot légvédelmi rakéták küldését Ukrajnának. Korábban arról szóltak a hírek, hogy Pete Hegseth egyedi döntéssel leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, köztük a Patriot rakétákét, de Trump már napokkal ezelőtt felvetette, hogy Kijevnek szüksége van ezekre az önvédelemhez. Két amerikai tisztviselő a Reutersnek azt mondta, 155 mm-es tüzérségi lőszerek, illetve GMLRS-rakéták szállítása már újraindult Ukrajnának. Csütörtökre virradóra Oroszország újra drón- és rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen, Kijevben két ember életét vesztette.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×
OSZAR »