eur:
403.42
usd:
351.36
bux:
97768.41
2025. június 19. csütörtök Gyárfás
Egy közép-amerikai kivándorló pihen a Jésus Martinez Stadionban kialakított átmeneti szálláson Mexikóvárosban 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Mario Guzmán

Kanada beintett az Egyesült Államoknak menekültügyben

Aki át akarja lépni a határt, előbb az USA-ban rendeznie kell a papírjait.

Megsemmisítette szerdán a kanadai szövetségi bíróság azt a menekültügyi megállapodást, amelyet Kanada és az Egyesült Államok kötött, s amely előírta, hogy azoknak, akik az Egyesült Államokból akarnak Kanadába lépni és ott menedéket kérni, ezt először az Egyesült Államokban kell megtenniük.

A bíróság szerint a "biztonságos harmadik országokról" szóló, 2004-ben kötött megállapodás sérti a kanadai alapjogok és szabadságok chartáját.

Ann Marie McDonald bíró ítéletében arra hivatkozott, hogy a charta rögzíti: mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz. Döntésével egy időben a bíróság az ítélet végrehajtását hat hónapra felfüggesztette, hogy a parlamentnek legyen ideje reagálni az ítéletre és joghatásaira.

Az egyezmény azt mondja ki, hogy annak, aki Kanadából vagy az Egyesült Államokból akar a másik országba átlépni és ott menedéket kérni, előbb a kiindulási országban kell ezt megtennie. Jogvédők és a liberális kanadai kormány ellenzéke szerint azonban az Egyesült Államok, ahol Donald Trump elnök jelentősen szigorította a menekültügyi rendelkezéseket, már nem tekinthető biztonságos országnak a menedékkérők számára.

Az ítélet külön kitér egy etiópiai menedékkérő esetére, akit a kanadai hatóságok visszaküldtek az Egyesült Államokba, ahol egy héten át - saját elmondása szerint - szörnyű körülmények között tartották fogva.

"Kanada nem hunyhat szemet a következmények fölött" - indokolta döntését a bírónő.

"Mindez világos módon bizonyítja, hogy arra, akit a kanadai hatóságok visszaküldenek az Egyesült Államokba, fogva tartás vár" - tette hozzá.

A kanadai kormányzat egyelőre csak annyit tudatott, hogy az ítélet végrehajtásának felfüggesztése miatt az egyezmény továbbra is hatályban marad, és tanulmányozzák a bíróság döntését.

Címlapról ajánljuk
Kemény János: Izrael joggal tartott attól, hogy Irán proxy szereplőkön keresztül vethetett volna be atomfegyvert

Kemény János: Izrael joggal tartott attól, hogy Irán proxy szereplőkön keresztül vethetett volna be atomfegyvert

A nukleáris nagyhatalmak elmozdultak a leszerelési trendtől, és a fegyverkezés felé haladnak a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy a nukleáris fegyverkezés erősödése tapasztalható Kína és Oroszország részéről is. Kemény János szerint Izrael joggal tartott attól, hogy Irán proxy szereplőkön keresztül vethetett volna be atomfegyvert.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.19. csütörtök, 18:00
Szalai Máté
külpolitikai szakértő, a Clingendael Intézet kutatója
Putyin kész tárgyalni Zelenszkijjel, Oroszország nyeregben érzi magát – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Putyin kész tárgyalni Zelenszkijjel, Oroszország nyeregben érzi magát – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi hírügynökségek képviselőinek beszélt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Putyin azt mondta, hajlandó találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ugyanakkor újfent kétségbe vonta Zelenszkij államfői legitimitását. Az orosz elnök azt is hangoztatta, hogy Moszkvának nem áll szándékában támadást indítani Európa és NATO-országok ellen. Andrej Kelin, Oroszország londoni nagykövete egy szerdai interjúban azt mondta, Ukrajna vagy most elfogadja Moszkva feltételeit, vagy folytatódik a háború, és teljes megadásra kényszerül majd. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×
OSZAR »