eur:
403.51
usd:
354.62
bux:
96519.09
2025. június 4. szerda Bulcsú
munkaerő hiány
Nyitókép: kamaraonline.hu

Pásztor Szabolcs: változások kellenek ahhoz, hogy emelkedjen a fiatalok munkavégzési hajlandósága

A munkaerőpiac helyzetét vizsgálta meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a WHC Csoport közös elemzése, amelyet egy konferencián mutattak be a szervezők. A tanulmány legfontosabb megállapításairól Pásztor Szabolcs nyilatkozott az InfoRádióban.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a rugalmasság ma már nem elvárás, hanem kötelező a munkaerőpiacon. Ahhoz, hogy a munkaerőpiacot megértsük, egyre fontosabb az egyéni élethelyzetek, preferenciák megértése. Mint mondta a munkaadónak igazodnia kell ahhoz, hogy ki is a munkavállalója, milyen élethelyzetben van, illetve milyen tudásbázissal érkezett a céghez. A munkavállalók nem csak anyagi jólétre vágynak, hanem pszichés jólétre, emberi méltóságra és szakmai önmegvalósításra is - jegyezte meg a szakértő. Hozzátette még:

a munkavállalóknak fontos a barátságos munkahelyi légkör vagy a bejárási távolság.

"Megvizsgáltuk hogyan zajlik az ingázás, milyen távolságra, milyen formában, és ez hogyan alakulhat át a jövőben. Annyit máris elmondhatok, hogy a magyar munkavállalók hajlandóak lennének esetleg az egy órás maximális ingázási időt is átlépni, túllépni, ha kaphatnának anyagi támogatást az ingázáshoz.

Pásztor Szabolcs arról is beszélt, hogy elemzésükben nagy hangsúlyt helyeztek a home office-ra, amiben lennének előrelépési lehetőségek. "Vannak olyan munkakörök, ahol előre lehet lépni, és persze vannak olyanok is, ahol nem lehetséges az otthoni munkavégzés" - hangsúlyozta.

A kutatások az mutatják, hogy új munkahelyet az emberek elsősorban a bérek, a túlzott stressz és kiégés, valamint a rossz vezetői stílus miatt keresnek. Ugyanakkor kiderült az is, hogy problémás a magyar fiatalok vállalkozói, kockázatvállalási hajlandósága, illetve Nyugat-Európával összevetve itthon alacsony a diákmunka szintje. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint el kellene érni, hogy az emberek már fiatalon bekapcsolódjanak a munka világába.

Ezzel kapcsolat tettek is egy konkrét javaslatot. "A középiskolában az érettségihez szükséges 50 óra önkéntességet bontsák ketté, úgy, hogy 25 óra legyen az önkéntesség és másik 25 óra pedig a szakmai munkavégzés". A diákok ezzel közelebb kerülhetnének a munka világához - tette hozzá Pásztor Szabolcs megjegyezve, így talán emelhető a fiatalok munkavégzési hajlandósága.

"Egyetemeken, főiskolákon jobb lenne a több kötelező, érdemi szakmai gyakorlat. Emellett mentorprogramot is javaslunk a munkahelyeken a fiatal munkavállalók betanítására" - szorgalmazta a kutatási igazgató.

Külön kiemelte, mennyire fontos lenne a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése Magyarországon. Ehhez viszont személetváltozásra lenne szükség, jelenleg ugyanis az a felfogás az elfogadott, hogy a részmunkaidőben annyi feladatot kell elvégezni, mint teljes munkaidőben. "Ezért nem opció, nem valós alternatíva a részmunkaidős foglalkoztatás, de jó lenne ezt meghaladni" - hangsúlyozta Pásztor Szabolcs. Hozzátette: emellett a tanulás, a digitális eszközök alkalmazása hozzájárulhatna a termelékenység növekedéséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás az oroszok megkerülésével: felértékelődhet Magyarország tranzitszerepe egy új energiafolyosóval

Keleti nyitás az oroszok megkerülésével: felértékelődhet Magyarország tranzitszerepe egy új energiafolyosóval

Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, de a hosszú távő szerződés felmondásának komoly anyagi következményei lennének – mondta az InfoRádióban az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Toldi Ottó szerint fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Hátba támadta Ursula Von der Leyent egykori jobbkeze

Hátba támadta Ursula Von der Leyent egykori jobbkeze

Élesen bírálta Michel Barnier, az Európai Bizottság volt brexit-ügyi főtárgyalója Ursula von der Leyent, a testület előző és jelenlegi elnökét, autoriter vezetési stílusa és technokrata döntéshozatali kultúrája miatt. Barnier szerint von der Leyen a brexit-tárgyalások végjátékában kizárta volna őt a kulcsfontosságú egyeztetésekből, és a döntéshozatal során háttérbe szorította a politikai véleményeket. Ugyanakkor elismeri, hogy az elnök határozottan cselekedett a járvány és az ukrajnai háború idején, és pozitívan értékelte az új EU–Egyesült Királyság megállapodást, amely szerinte jó kompromisszumot képvisel.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×
OSZAR »