2025. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól.
„A Nemzetgazdasági Minisztérium jó előre kommunikálta, hogy ez gyengébb adat lesz, ezt módszertani okokkal magyarázták. Ebből következően nehéz is ezt az adatot értelmezni, nem tudni, hogy mennyire ezek a módszertani okok állnak mögötte, illetve mennyire látunk esetleg egy tényleges lassulást, mert a februári reálkeresetek bővülése kisebb volt, és a februári béreket költöttük el márciusban” – értékelt az InfoRádióban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Módszertani ok elvileg a húsvét volt, amely tavaly március végére, az idén viszont április közepére esett, és ez torzíthatta az adatokat, de a szakértő szerint így is maradt néhány furcsaság a KSH által közölt adatokban. Az egyik, hogy ha az élelmiszerüzleteknél 1,2 százalék, a nem élelmiszer-kereskedelemben 5,9 százalék, az üzemanyagoknál pedig 0,1 százalék a bővülés, akkor 0,4 százaléknál nagyobb emelkedésnek kellett volna kijönnie, Regős Gábor szerint ebben az esetben valamit a KSH programja nem tudott jól lekezelni. Azt is furcsának találja, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelemben a nyers volumenindex megegyezik a kiigazítottal, ott mintha a húsvéthatásnak nem is lenne szerepe. A közgazdász szerint torzíthatja a képet az árrésstop is, mert március 17-én vezették, az inflációs adatokat a hónap első húsz napja alapján mérik, viszont a kereskedelmi forgalomban már két hétig éreztette hatását az inflációellenes kormányzati intézkedés.
A gyengébb adatok okairól azt mondta Regős Gábor, hogy érdemes megvárni az áprilisi számokat is, és úgy véleményt alkotni, mert most sok a bizonytalansági tényező. Márpedig áprilisra kedvezőbb adat várható, részben a húsvét, részben pedig az árrrésstop miatt. (A Nemzetgazdasági Minisztérium az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel.)
„Áprilisban már elvileg kedvezőbb adatot kell látni. Ez azért sem mindegy, mert a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztáson belül elég nagy szerepet játszik, a fogyasztás pedig az a tényező, amely az idén leginkább tudja húzni a GDP-t” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.