Elsőként Nagy Elek lépett színpadra. Az MKIK elnöke azt kívánta bemutatni, hogyan lehet a magyar gazdaságot versenyképesebbé tenni és ehhez milyen belső akadályokat kell legyűrni, abban pedig milyen szerepe van a kamarának. Meggyőződésük, hogy a tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdasághoz. Munkájukban a vállalkozásokat helyezik a középpontba, amelyek sikerének egyik záloga szintén a tudásba való befektetés. Egy kutatást idézve közölte: a sikeres vállalkozások az átlagnál háromszor annyit fektetnek a tudásba. A kamarai elnök kiemelte az oktatás szerepét és a mesterséges intelligencia jelentette lehetőségeket és veszélyeket, valamint az infláció jelentette kihívásokat.

Az MKIK rendszerében 900 ezer magyar vállalkozás szerepel, melyek közül 830 ezer mikrovállalkozás (0-10 foglalkoztatott). Közülük 425 ezer egyéni vállalkozó, a mikrovállalkozások több mint egyharmada egyfős céget visznek. A kicsiknek a két legégetőbb gondja

• az adminisztrációs terhek,
• és az adók, járulékok terhe.

A kamara ezekre választ ad, előbbi ügyében már begyűjtötték a javaslatokat és halad az ügy a kodifikáció felé a kormányzat támogatásával. A legjelentősebb három szektorral kiemelten foglalkoznak: vendéglátás, turizmus, kiskereskedelem. Az adók jelentette kihívásokkal kapcsolatban, a vendéglátás tekintetében példaként említette, hogy akár az ekhót is be lehetne vezetni mint könnyítő lehetőséget – nem végleg, de a mostani nehéz helyzetben ez segítséget jelenthetne, fogalmazott Nagy Elek.

Kutatásaikból az is kiderült, hogy a kata adózás módosítására nagyon nagy az igény, azt szeretnék a katások, hogy cégeknek is lehessen vele számlázni, ne csak magánszemélyeknek. A kamara elnöke emlékeztetett: a bújtatott foglalkoztatás és a nem vállalkozói típusú pénzkivét olcsóbb lehetősége miatt született ez a megkötés. Ám Nagy Elek szerint

van megoldás: számlázhassanak a katások cégeknek, de a cég legyen az, aki megfizeti az adót.

A természetbeni juttatás is így működik: ha a munkavállaló elmegy mondjuk fodrászhoz, akkor a munkáltató ráteszi a 43 százalékot és fizet, említette példaként. Ennek a lehetőségnek a kidolgozása folyamatban van a kamaránál.

Dolgoznak továbbá a magyar exportképes vállalkozók felmérésén és megsegítésén, valamint a magyar közbeszerzéseket ért támadások miatt vizsgálták a környező országokban zajló közbeszerzési folyamatokat. Utóbbinál arra voltak kíváncsiak, hogy ezek az országokban miként zajlik EU-konform módon az, hogy nagy arányban belföldi cégek nyerik a közbeszerzéseket.

További bővülés várható még egy kamarai programban: a növekedési potenciállal rendelkező, tőkeinjekcióval fejleszthető kkv-kat még több pénzhez juttatják a saját alapkezelőjük segítségével.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikai gondolatokkal érkezett. Az Amerikai Egyesült Államok lépései által elkezdődött a globális gazdaság újrasúlyozása, ebben az átalakuló környezetben kell Magyarországnak megtalálnia a sikeres gazdaságpolitikát. Újdonság, hogy az államok fejlesztő államokká válnak, ezt Kína már régen elkezdte, most csatlakozik az Egyesült Államok és Németországban is hasonló fordulat látható. Donald Trump amerikai elnök védővámjait úgy értékelte, hogy azoknak fő szerepe, hogy még több gyár, termelőegység legyen Amerikában, ezzel az ottani gazdaság sokat nyer.

Meglepetésként értékelte a német változásokat: vége a nullás fiskális politikának, valamint minden évben a GDP plusz 1 százalékát költik infrastruktúrára és plusz 1 százalékot a védelmi fejlesztésekre. Egy 4600 milliárd eurós gazdaságban (a világ 3. legnagyobb gazdasága) ez az évi 2 százaléknyi plusz fejlesztés óriási lépés. A fiskális konzervativizmussal tehát le kell számolni, vonta le a konklúziót, az iránymutatást pedig a miniszterelnök által meghirdetett gazdasági semlegesség jelenti.

Tavalyi három lépés:

• Demján Sándor program - kkv-k segítése, bérek felzárkóztatása, lakhatási program

Idei három lépés:

• Száz új gyár, az adócsökkentés folytatása, az inflációellenes lépések (főleg élelmiszer-infláció)

Az építőipar fordulni fog, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar már fordulatot mutat. A legnagyobb kihívás azonban rövid távon az infláció.

A reálbérek magas emelkedése vissza tudta adni az infláció által elvett pénzt, ma a bérek 8,7 százalékkal magasabban vannak, mint az infláció, ennyi a reálbér-emelkedés. A minimálbéreseknél adták vissza a legerősebben, a középosztályban a 3-8 százalék körül, a legkisebb reálbér-emelkedés a gazdagabbaknál történt, mutatott ábrákat a tárcavezető.

A januári 5,5 százalékos inflációban 6 százalékos az élelmiszer-infláció, februárban még tovább emelkedhet, akár 7 százalék is lehet, ezért tárgyalnak a kiskereskedelmi boltokkal.

A pénteki tárgyalásokig a hat nagy lánc közül 2 adott olyan értékelhető vállalást - 4 még nem -, ami az élelmiszerárak leszorítása irányába mutat

- közölte Nagy Márton.

A mezőgazdasággal kapcsolatban elmondta, lesz pénz a költségvetésben a termelők kártalanítására, hiszen leálltak a száj- és körömfájás miatt a szállítások, a vágóhidak, mert most a vírus megállítása az elsődleges.

A hároméves minimálbér-emelés vállalkozókra való hatásáról elmondta: egy 10 százalékos minimálbér-emelés 2-3 százalékos átlagbér-emelkedést jelent, ezen belül az alsó szinteken 7,2 százalékosat, a középosztálynál is emel még valamennyit, a felsőbb bérkategóriákra nem hat. Ugyanakkor termelékenység-növekedést jelent és erősebben váltja ki a hatékonyságnövekedést, mint a költségnövekedést.

A vállalatok nagy része szerint a termékenysége növekedéséhez informatikai fejlesztésekre, digitalizációra volna szüksége, ehhez kérnek pénzt, másodsorban a munkaerő oktatására, harmadsorban jobb munkaszervezésre. Emellett kutatásuk mutatja azt is, hogy egyre több vállalat akar beruházni és egyre több vállalat tapasztal növekvő keresletet. Emellett az első számú akadályozó tényező a cégek számára az infláció.

Ezek alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium lépései közül kiemelte:

• hitelezés: olcsóbb forrásoknak rendelkezésre kell állniuk (Széchenyi Kártya Hitel, a kkv-k hiteleinek a fele támogatott hitelekből áll, például 3 százalékos beruházási hitel áll rendelkezésre; évi 320 milliárd forintot fizet ki a költségvetés ezen kedvezményes hitelek támogatására)
• digitális fejlesztések: 9000 vállalat szeretne honlapgyártásra pénzhez jutni az új állami programban
• adócsökkentés: áfa alanyi adómentessége 12-ről 18 millióra ugrik, dolgoznak azon, hogy a kiva értékhatárát 3-6 milliárd forintról 6-12 milliárd forintra tervezi emelni a kormány, a helyi iparűzési adót egyszerűsítik, és még számos könnyítés várható.

Mindezen terveket a költségvetési hiány csökkentése és az államadósság csökkentése mellett kell tartani, ezt a miniszterelnök elvárja. Az elsődleges hiány zéró lesz. Amennyi a kamatkiadás, annyi a költségvetési hiány - zárta szavait Nagy Márton.

Varga Mihály MNB-elnök beszéde következett, aki először azzal foglalkozott, hogy minden gazdasági térség kihívásokkal küzd, de az európai térség az elmúlt hat évtized legkisebb növekedését produkálja, talán a hadiipar adhat valamilyen lendületet, de más növekedési potenciál nem látszik. Az euróövezetben is gyorsul az infláció. Ennek a világpiacon a háttere a nyersanyagárak növekedése, azon belül az élelmiszerárak 2024 márciusa óta tartó növekedése.

A világban zajló monetáris finanszírozási trendekről elmondta: a válságok során megemelkedett költségvetési kiadások egy mostani magas kamatkörnyezetben növelik az adósságrátákat. Az elmúlt években eladósodási hullám volt jellemző, de miközben a jegybankok visszavonulnak, több területen érdemi kiadásnövelésre lenne szükség. Ilyenek:

• védelmi kiadások, amelyeket növelni szándékoznak az európai államok
• infrastruktúra - példátlan, hogy 2010-hez képest a szárazföldi közlekedési beruházások 14 százalékkal csökkentek Európában, miközben az USA-ban 45 százalékkal nőtt, vagyis ez komoly versenyképességi hátrány a kontinensünknek
• energiaátmenet, digitális technológia - szintén növekszik a beruházási igény

A beruházások hosszú távú finanszírozási terhe a világban egyirányúan emelkedik, csak Kína a kivétel. Magyarország terhei is jelentősen nőttek.

A hazai elsődleges költségvetési egyenleg 2021 és 2024 között az 5. legnagyobb hiányjavulást mutatja, a költségvetést fegyelmezettnek látja.

Magyarország elindult a növekedés irányába, a negyedéves bővülés többszörösen meghaladja az uniós átlagot, és jó alapjai vannak ahhoz, hogy idén visszaállhat az élénkülő növekedési pályára

- közölte a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A gazdasági növekedés motorja a lakossági fogyasztás, ezt sok tényező erősíti, például a reálbér-emelkedés és a stabil foglalkoztatás.

A vállalati szektor likviditása a visegrádi országok között a legnagyobb, 30 százaléka a GDP-nek, az utánuk következő országban ez 20 százalék. Megfelelő a tőkeellátottság, érkezik külföldi tőke is.

A hazai bankrendszer helyzete sokkal jobb, mint a legutóbbi pénzügyi válság után, tőke- és likviditási helyzete is kedvezőbb, egészséges bankrendszer működik erős hitelezési képességgel, de utóbbiban van még bővülési lehetőség, a hitel-betét mutatóban elmarad a régiós átlagtól.

2024 szeptembere óta emelkedik folyamatosan az infláció. Akkor 3 százalék volt az áremelkedés üteme, ez 2025 elejére 5,5 százalékra nőtt, elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek áremelkedése miatt. 2025 megnyerésének kulcsa az árstabilitás, jelentette ki Varga Mihály.