A közlemény szerint az új csúcs (100 049,9 pont a szerdai zárásban) a befektetői bizalom megerősödését és a magyar tőzsdei vállalatok eredményességét egyaránt tükrözi. Aki 1991-ben, a Budapesti Értéktőzsde újraalapítását követő évben fektetett be a részvényindexbe, napjainkra több mint százszoros hozamot realizálhatott befektetésén, ez 14 százalékos átlagos éves hozamnak felel meg - írták.
A BUX emelkedése nemzetközi és regionális viszonylatban is figyelemre méltó, az idén eddig elért 26 százalékos teljesítményével a világ élvonalába tartozik - tették hozzá, megjegyezve, hogy 2023 óta 220 százalékot emelkedett.
Az index legfontosabb mérföldköveit felelevenítve kiemelték: legeredményesebb 10 éves időszaka 1995-2005 között volt, 1468 százalékos, azaz több mint tizennégyszeres emelkedéssel.
A BUX 34 teljes éven van túl, ebből 24-ben pozitívan teljesített, 17-ben kétszámjegyű hozammal, a legmagasabb éves hozamot 1996-ban érte el (170 százalékkal).
Emlékeztettek arra, hogy 1991-ben az első BUX kosár 6 tagból állt, jelenleg 16 papírt tartalmaz az index, eddigi története során összesen 64 társaság szerepelt benne. Megszakítás nélkül a Richter részvénye indextag, az OTP 1995-ben, a Mol 1996-ban, a Telekom 1998-ban került a kosárba.
A jelenlegi 16 indextagból 13 vállalat az indexkosárba kerülésének időpontjától megszakítás nélkül tagja annak.
Ezzel párhuzamosan az új részvények bevezetésének, valamint az árfolyamok emelkedésének hatására a hazai részvénypiac mérete (kapitalizáció) mostanra átlépte a 20 ezer milliárd forintot, emellett az elmúlt években a hazai tőzsdén mintegy 40 új részvénykibocsátó jelent meg. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 végére a magyar háztartások hazai részvényállománya meghaladta a 2000 milliárd forintot, több mint ötszörösére nőtt tízéves viszonylatban - áll a közleményben.