Hónapról hónapra egyre több a pedagógus a pályán, és második éve rekordokat dönt a pedagógusképzésre való jelentkezés is – nyilatkozta a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek. Balatoni Katalin szerint tavaly a két évvel korábbihoz képest megduplázódott a pedagógus szakra jelentkezők száma, idén pedig még további háromezerrel nőtt.
„A kormánybiztosnak csak részben van igaza, mert bár valóban emelkedett a pedagógusképzésre jelentkezők száma, az emelkedés annak köszönhető, hogy a már diplomával rendelkező pedagógusok kérnek rövidített átképzést, továbbképzést újabb szakok megszerzésére, vagy már diplomával rendelkező kollégák fogják a tanárképzést véglegesíteni, hogy a törvényi előírásoknak megfeleljenek” – fogalmazott az InfoRádióban Totyik Tamás.
Friss erőként a most vagy egy-két évben belül érettségiző, tanárképzésre jelentkezők esetében a számok szerinte stagnálást mutatnak, és nem lett akkora emelkedés, mint amire a béremelést követően számítani lehetett. A szakszervezeti vezető szerint a folyamatos béremelések pozitív hatása leginkább abban mutatkozik, hogy nagyon sokan visszatértek a nyugdíjból dolgozni, illetve a tanárok érdekeltek lettek abban, hogy újabb és újabb szakokat végezzenek el.
Totyik Tamás egyelőre nem látja megoldottnak a pedagógushiányt, de bízik abban, hogy hosszú távon változás fog bekövetkezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az sem tesz jót a minőségnek, hogy tavaly is voltak olyan intézmények, ahol nagyon alacsony pontszámmal vették fel a hallgatókat pedagógusképzésre. „El kell gondolkodni azon, hogy a nagyon szélesre tárt kapuk hozzák-e el azt a minőségi változást, amit a kormány szeretne” – fogalmazott.
A PSZ szerint a béremelések ellenére sem igazán van pozitív változás a lemorzsolódást illetően, talán „egy nagyon pici elmozdulás, hibahatáron belül”, például gyakorlati vizsgát valamivel többen tesznek le, mint tavaly. Továbbá a tankerületi központoknál is tapasztalható visszaáramlás, valamint a közigazgatásból, államigazgatásból is sokan visszatértek az oktató-nevelő munka mellé.
Kiemelte: a fiatalok számára a bér egy nagyon fontos elem, ezért a kormány szándéka helyes volt, hogy a pályakezdők bérét nagyobb arányban emelte, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiataloknak más elvárásaik is vannak a pályával kapcsolatban: nagyobb oktatói szabadságot, másrészről mentorálást, segítségnyújtást várnának el, ami papíron létezik, de az intézményi gyakorlatban sok helyen „egy kicsit sántít”.
A pedagógusoknak a medián átlagéletkora 53 év. Tehát nagyon fontos a kormányzatnak az a szándéka, hogy minél több pályakezdő fiatal kezdje el a szakmát, mert 12 év múlva a rendszer a működési képessége határára fog kerülni, ha kétszer annyian mennek nyugdíjba egy-egy évben, mint amennyien gyakornoki vizsgát tesznek le – hangsúlyozta. Totyik Tamás szerint egyszerre fontos szándék, hogy minél több fiatalt tudjanak a pályára vonzani, és hogy ott is tudják őket tartani.