Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) nem őshonos faj hazánkban: Ázsiából érkezett, és Dél-Európán keresztül már a Balatonig, sőt, Budapestig is felhúzódott. A legújabb kutatások szerint egyes balatoni településeken már stabilan jelen van, és jó eséllyel nem csak egy gyors látogatásra érkezett - írja a vehir.hu.
A tigrisszúnyoggal főként nem az a baj, hogy csíp és vért szív, hanem olyan vírusokat is hordozhat, amik eddig nem voltak jelen a magyar élővilágban.
A szúnyogféle kedveli a meleg, párás klímát, pangó vizet (például esővízgyűjtőket, elhanyagolt virágtartókat, stb.). A balatoni nyaralók, a kempingek, a kikötők és a nyári záporok után megtelő csónakok, játékdobozok ideális bölcsőként szolgálnak a szaporulatnak. A strandolók meztelen bőrfelülete pedig igazi svédasztal a nőstény példányoknak, akik kizárólag vérrel táplálják a petéiket.
Emellett a tigrisszúnyog agresszívebb, mint őshonos rokonai, és nappal is aktív.
Külföldön a rovar már bizonyítottan hordozta a Zika-vírust, a dengue-lázat, a chikungunya-vírust és a nyugat-nílusi lázat. Magyarországon egyelőre nem regisztráltak ezekhez kapcsolódó megbetegedést, de a veszély nem elméleti. Védekezésképpen
- használhatunk illóolajokat (citronella, eukalipusz, levendula) akár bőrre kenve, akár füstölőként vagy párologtatva;
- ültethetünk muskátlit vagy citromfüvet cserépbe, ugyanis a szúnyogok utálják;
- valamint célszerű minden ablakot szúnyoghálóval ellátni - a nyaralókban is.
A tigrisszúnyog csípése fájdalmasabb lehet, mint a megszokott, őshonos fajoké, erősebben megduzzadhat, illetve napokig viszkethet. Ha lázat, kiütést, hányingert vagy ízületi problémákat tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni, különösen akkor, ha külföldről tértünk vissza.